ÉLETRAJZ
színház és képzőművészet
„ Atlasz Gábor új festői korszakában nyitott, titkokkal és kételyekkel telített, feloldatlan feszültségekben izzó, de talán pontosan ezért termékenyítő hatású, a valóságos és a transzcendens világok közötti átjárásokat nyitó, a jelenkorra reflektáló művekkel gyarapította a jelenkori magyar piktúrát. „
Wehner Tibor művészettörténész
Atlasz Gábor 1966 - ban született, Szegeden, 1984 óta Budapesten él és dolgozik.
Festőként diplomázott 1994–ben a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, mestere Veress Sándor László volt. 1996-ban elvégezte a mesterképzőt. Ugyanitt az egyetemen 2003–2008 között rajz-festést tanított, tárgyrestaurátor szakon. Képei egyaránt szerepelnek hazai és külföldi kiállítótermekben, számos egyéni és csoportos kiállításon voltak láthatók.
Festészeti munkásságát több országos tárlat is fődíjával ismerte el, 2008–ban vehette át az Oktatási és Kulturális Minisztérium nagydíját Szegeden, a XII. Táblaképfestészeti Biennálén, 2016–ban pedig a Supka Magdolna Díjat.
Tagja több művészeti szervezetnek is, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, Magyar Képző és Iparművészeti Szövetségnek, Független Színházak Szövetségének.
1984 óta fut párhuzamosan, egyedi jelenségként regisztrálható festészeti és mozgásszínház - rendezői munkássága, számos képzőművészeti, nagy festőelődök élete és művei ihlette színházi előadás írója és rendezője. Több nagyszínházi produkcióban dolgozott mozgástervezôként , játszott filmekben, önálló jelenetekkel közreműködött televíziós műsorokban is.
A mozgásszínházi és egyben festő látásmóddal megrendezett összművészeti, színházi, tánc-performanszai sajátos módon ötvözik a zene, a színház és a festészet nyújtotta műfaji, formai lehetőségeket.
Kezdetben négy éven át a BOLERO Mozgásszínház tagja volt , később több előadást is létrehozott Paseczki Zsolttal, kétszemélyes társulatukkal ( többek között a „ Burleszkek „ c. előadással ) több alkalommal szerepeltek, színházi fesztiválokon, idehaza és külföldön is.
Az előadások mellett műhelymunkát folytatott, színészmesterséget, pantomimtechnikát, kontakttáncot, modern tánctechnikákat , akrobatikát ( a Magyar Állami Artistaképző Intézetben), 2005-ben pedig Butoh-táncot és színészetet tanult.
Közreműködött több magyar és külföldi játékfilmben, önálló jelenetekkel televíziós műsorokban, nagyszínházi produkcióban színészként és mozgástervezőként egyaránt .
Festészetet és mozgásszínészetet tanít különböző műhelyekben, tanév ill. kurzusok formájában.
1997 - től a festészettel párhuzamosan szerzőként, összművészeti – színházi előadások, író - rendezőjeként dolgozik .
2003 - óta egyik fő szervezője a Magyar Festészet Napja eseménysorozatnak.
DÍJAK
________
2016
Supka Magdolna Emlékdíj
2009
Hódmezôvásárhely – Őszi Tárlat díja
2008
Oktatási és Kulturális Minisztérium nagydíja – XII.
Táblaképfestészeti Biennálé – Szeged
2007
Újbuda – Mecénás művészeti ösztöndíj
2003
„ A BAROKK ” festészeti pályázat fődíj
2000
Képzőművészeti Szövetség kiállításának fődíja ( Szekszárd )
1998
45. Vásárhelyi Őszi Tárlat, munkajutalom
1994
Pannon-Color-díj ( Magy. Képzőművészeti Egyetem – diploma kiállítás a Körmendi Galériában
Magyar Képzőművészeti Egyetem , Barcsay-díj
1989
Mártélyi Szabadiskola, Szegedi Téli Tárlatának fődíja
Írások művészettörténészek tollából
Garami Gréta művészettörténész
________
A belső térről, mint a festők egyik kedvelt témájáról Atlasz Gábor így fogalmaz :
“ Mi a szoba ? Élettől és gondolattól telített festői tér. Nem interieur, hanem sokkal inkább közeg. Ürügy, hogy az ember a természet erejéről valljon, de elhagyni való burok is, az újjászületéshez. " ( ... )
Supka Magdolna művészettörténész
________
( ... ) szinte elektromosan vibrálva, erővonalak mentén mozogva. ( ... )
Somhegyi Zoltán művészettörténész
________
Míg látszólag a festő csak kezével dolgozik, a táncos egész testével, de amennyiben nem kívánjuk a művészeti ágak összehasonlítását és versengését, célszerűbb felfigyelni arra a jellegzetességre, hogy a két tevékenység jellegzetességei keveredhetnek is egymással. ( ... )
Wehner Tibor művészettörténész
________
Atlasz Gábor új festői korszakában nyitott, titkokkal és kételyekkel telített , feloldatlan feszültségekben izzó, de talán pontosan ezért termékenyítő hatású , a valóságos és a transzcendens világok közötti átjárásokat nyitó, a jelenkorra reflektáló művekkel gyarapította a jelenkori magyar piktúrát. ( ... )
ÉLETRAJZ
színház és képzőművészet
„ Atlasz Gábor új festői korszakában nyitott, titkokkal és kételyekkel telített, feloldatlan feszültségekben izzó, de talán pontosan ezért termékenyítő hatású, a valóságos és a transzcendens világok közötti átjárásokat nyitó, a jelenkorra reflektáló művekkel gyarapította a jelenkori magyar piktúrát. „
Wehner Tibor művészettörténész
Atlasz Gábor 1966 - ban született, Szegeden, 1984 óta Budapesten él és dolgozik.
Festőként diplomázott 1994–ben a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, mestere Veress Sándor László volt. 1996-ban elvégezte a mesterképzőt. Ugyanitt az egyetemen 2003–2008 között rajz-festést tanított, tárgyrestaurátor szakon. Képei egyaránt szerepelnek hazai és külföldi kiállítótermekben, számos egyéni és csoportos kiállításon voltak láthatók.
Festészeti munkásságát több országos tárlat is fődíjával ismerte el, 2008–ban vehette át az Oktatási és Kulturális Minisztérium nagydíját Szegeden, a XII. Táblaképfestészeti Biennálén, 2016–ban pedig a Supka Magdolna Díjat.
Tagja több művészeti szervezetnek is, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, Magyar Képző és Iparművészeti Szövetségnek, Független Színházak Szövetségének.
1984 óta fut párhuzamosan, egyedi jelenségként regisztrálható festészeti és mozgásszínház - rendezői munkássága, számos képzőművészeti, nagy festőelődök élete és művei ihlette színházi előadás írója és rendezője. Több nagyszínházi produkcióban dolgozott mozgástervezôként , játszott filmekben, önálló jelenetekkel közreműködött televíziós műsorokban is.
A mozgásszínházi és egyben festő látásmóddal megrendezett összművészeti, színházi, tánc-performanszai sajátos módon ötvözik a zene, a színház és a festészet nyújtotta műfaji, formai lehetőségeket.
Kezdetben négy éven át a BOLERO Mozgásszínház tagja volt , később több előadást is létrehozott Paseczki Zsolttal, kétszemélyes társulatukkal ( többek között a „ Burleszkek „ c. előadással ) több alkalommal szerepeltek, színházi fesztiválokon, idehaza és külföldön is.
Az előadások mellett műhelymunkát folytatott, színészmesterséget, pantomimtechnikát, kontakttáncot, modern tánctechnikákat , akrobatikát ( a Magyar Állami Artistaképző Intézetben), 2005-ben pedig Butoh-táncot és színészetet tanult.
Közreműködött több magyar és külföldi játékfilmben, önálló jelenetekkel televíziós műsorokban, nagyszínházi produkcióban színészként és mozgástervezőként egyaránt .
Festészetet és mozgásszínészetet tanít különböző műhelyekben, tanév ill. kurzusok formájában.
1997 - től a festészettel párhuzamosan szerzőként, összművészeti – színházi előadások, író - rendezőjeként dolgozik .
2003 - óta egyik fő szervezője a Magyar Festészet Napja eseménysorozatnak.
DÍJAK
________
| 2016 | Supka Magdolna Emlékdíj |
| 2009 | Hódmezôvásárhely – Őszi Tárlat díja |
| 2008 | Oktatási és Kulturális Minisztérium nagydíja – XII. |
| Táblaképfestészeti Biennálé – Szeged | |
| 2007 | Újbuda – Mecénás művészeti ösztöndíj |
| 2003 | „ A BAROKK ” festészeti pályázat fődíj |
| 2000 | Képzőművészeti Szövetség kiállításának fődíja ( Szekszárd ) |
| 1998 | 45. Vásárhelyi Őszi Tárlat, munkajutalom |
| 1994 | Pannon-Color-díj ( Magy. Képzőművészeti Egyetem – diploma kiállítás a Körmendi Galériában |
| Magyar Képzőművészeti Egyetem , Barcsay-díj | |
| 1989 | Mártélyi Szabadiskola, Szegedi Téli Tárlatának fődíja |
Írások művészettörténészek tollából
Garami Gréta művészettörténész
________
A belső térről, mint a festők egyik kedvelt témájáról Atlasz Gábor így fogalmaz :
“ Mi a szoba ? Élettől és gondolattól telített festői tér. Nem interieur, hanem sokkal inkább közeg. Ürügy, hogy az ember a természet erejéről valljon, de elhagyni való burok is, az újjászületéshez. " ( ... )
Supka Magdolna művészettörténész
________
( ... ) szinte elektromosan vibrálva, erővonalak mentén mozogva. ( ... )
Somhegyi Zoltán művészettörténész
________
Míg látszólag a festő csak kezével dolgozik, a táncos egész testével, de amennyiben nem kívánjuk a művészeti ágak összehasonlítását és versengését, célszerűbb felfigyelni arra a jellegzetességre, hogy a két tevékenység jellegzetességei keveredhetnek is egymással. ( ... )
Wehner Tibor művészettörténész
________
Atlasz Gábor új festői korszakában nyitott, titkokkal és kételyekkel telített , feloldatlan feszültségekben izzó, de talán pontosan ezért termékenyítő hatású , a valóságos és a transzcendens világok közötti átjárásokat nyitó, a jelenkorra reflektáló művekkel gyarapította a jelenkori magyar piktúrát. ( ... )
Atlasz Gábor új festői korszakában nyitott, titkokkal és kételyekkel telített , feloldatlan feszültségekben izzó, de talán pontosan ezért termékenyítő hatású , a valóságos és a transzcendens világok közötti átjárásokat nyitó, a jelenkorra reflektáló művekkel gyarapította a jelenkori magyar piktúrát. ( ... )