Somhegyi Zoltán
TESTTEL ÉS LÉLEKKEL ,
A FÉNYRŐL ÉS AZ ÁRNYÉKRÓL
Atlasz Gábor munkái elé
Míg látszólag a festő csak kezével dolgozik, a táncos egész testével, de amennyiben nem kívánjuk a művészeti ágak összehasonlítását és versengését, célszerűbb felfigyelni arra a jellegzetességre, hogy a két tevékenység jellegzetességei keveredhetnek is egymással.
Atlasz Gábor koreográfiáiban is fest, ráadásul gyakran festőelődök világát eleveníti meg. Korábbi korszakának festményein sokszor feltűnnek a táncos gesztusai, lendületes, nagyívű vonalai. Atlasz Gábor tudatos, sőt, öntudatos alázattal viszonyul, nemcsak műveihez, hanem az élethez is. Ugyanez a hozzáállás jellemezte, amikor a későbbi képeinek kiindulópontjául szolgáló személyes víziókat átélte. Nagy kiváltság a jelenést tudatosan megélni. ---
Az íves lendületből visszafogott finomság lesz. A gesztusból álom. A vad pillanatnyiságból lenyugodott távolba-nézés. Nem véletlen tehát, hogy legutóbbi műveiben és a kiállított képein már – jogosan – avatottnak érzi magát arra, hogy a legegyetemesebb kérdések vizsgálatához forduljon. Környezetünk állapota vagy ember voltunk iránt érzett felelősségünk, a morál helyzetbehozása a pozitív, ha egyáltalán lehetséges pozitív jövőkép kidolgozásához, vagy legalább felvázolásához ugyanúgy benne van műveiben, mint az a bizakodó hang, hogy minderre még lát esélyt.
Somhegyi Zoltán művészettörténész